Mozgásfejlesztés

 „Hinta, palinta...“

 

 Hinta?IGEN. Fából vagy műanyagból készült? IGEN. Ajtófélfába csavarozható, vagy a kerti diófára akasztható? IGEN. A lényeg, hogy a hinta a gyermeki idegrendszer tápláléka. Születéstől fogva nélkülözhetetlen, sőt, már az anyaméhben is jótékony hatással van a magzat fejlődésére, ha az édesanya sok időt tölt hintaszékben. Nem véletlenül feküdtek régen a gyerekek bölcsőben.

 

A hintázás sokat segít az idegrendszer érésében. Segít a megfelelő egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, az izomtónus és a térérzékelés kialakulásában, de még a megfelelő koncentrációban is. Az értelmi képességek fejlődését felgyorsítja. Segítségével a beszéd könnyebben megindul, a ceruzafogás, a rajzkészség javul, sőt az iskolában a sikeres olvasás és írás elsajátításában is fontos szerephez jut azáltal, hogy a két agyfélteke közti kapcsolatot erősíti. A pörgő-forgó mozgások a szemmozgásokat is érlelik, így nem fog gondot okozni a tábláról való másolás, vagy az olvasókönyvben a sorok követése.

 

A gyerekek ösztönösen érzik, hogy hintázni jó. A játszótéren az első eszköz, amihez szaladnak. Hintáznak előre-hátra, bepörgetik magukat, lökik jobbra és balra.

 

Vannak gyerekek, akik a hintát nem szeretik. Rájuk érdemes különösen odafigyelni. Előfordulhat, hogy az egyensúlyérzék éretlensége áll a háttérben. Ilyen esetben a hinta kiváltható kisebb gyermek esetében karok közt történő, vagy ölbeli ringatással. Nagyobbaknál pedig nagyon finom mozdulatokkal a hintában.

 

 

Szóval, gyerekek, hintára fel!

 


 

 

 

Merre a balra? Erre vagy arra? A téri tájékozódás fejlesztésének lehetősége

 

Megnehezítheti gyermekeink iskolakezdését, ha....

 

Tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) bemutatása

 

Megosztás:  Facebook